EVANGÉLIUM / Mk 4, 35-41/

Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: ,,Keljünk át a túlsó partra.'' Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: ,,Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?'' Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: ,,Hallgass el, nyugodj meg!'' A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: ,,Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?'' Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: ,,Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?''