Passió
2015. március 27.
PASSIÓ / Mk 14, 1-15,47 / Részlet
A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Márk szerint 15, 1–39
Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek? A főpapok korán reggel tanácsot tartottak a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal, majd Jézust megkötözve elvezették, és átadták Pilátusnak, Pilátus megkérdezte őt: ,,Te vagy a zsidók királya?'' Jézus ezt válaszolta: ,,Te mondod.'' – A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!'' De Jézus nem válaszolt többé semmit, és Pilátus csodálkozott ezen. Az ünnep alkalmával Pilátus mindig elbocsátott nekik egyet a rabok közül, akit kértek. Volt a börtönben egy Barabás nevű rab. A lázadókkal együtt tartóztatták le, akik egy zendüléskor gyilkosságot követtek el. A tömeg felvonult tehát, és kérte Pilátustól azt, amit mindig megtett nekik. Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek?'' Tudta ugyanis, hogy a főpapok csak irigységből adták őt a kezére. Ám a főpapok felbujtották a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérjék. Pilátus ismét megkérdezte: ,,És mit tegyek azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának neveztek?'' Azok ezt kiáltották: ,,Feszítsd őt keresztre!'' Pilátus folytatta: ,,De hát mi rosszat tett?'' Erre azok még hangosabban kiáltozták: ,,Feszítsd őt keresztre!'' Ekkor Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, azután átadta nekik, hogy keresztre feszítsék. Tövisből font koszorút tettek a fejére. A katonák bevezették őt a helytartóság udvarába, és összehívták az egész csapatot. Bíborruhába öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, és így köszöntötték: ,,Üdvöz légy, zsidók királya!'' A fejét nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. Miután így gúnyt űztek belőle, levették róla a bíborruhát, és ráadták saját ruháját. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék. Kivezették őt a Golgota hegyére. Egy arra járó embert, cirenei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Így vezették ki arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyahely a neve. A gonoszok közé sorolták. Mirhával kevert bort adtak inni neki, de ő nem fogadta el. Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten, amelyre elítélésének okát írták: A zsidók királya. Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb felől, a másikat balról. Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták. Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: ,,Te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztről!'' Hasonlóképpen gúnyolták őt a főpapok is az írástudókkal együtt: ,,Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!'' Azok is gyalázták őt, akiket vele együtt fölfeszítettek. Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Élói, Élói, lámmá szábaktáni?'' Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?'' Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: ,,Íme, Illést hívja.'' Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra tűzte, inni adott neki, és ezt mondta: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt?!'' Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. (Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.) Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülről egészen az aljáig. A százados, aki ott állt Jézus előtt, és látta, hogyan lehelte ki a lelkét, így szólt: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt.''
A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Márk szerint 15, 1–39
Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek? A főpapok korán reggel tanácsot tartottak a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal, majd Jézust megkötözve elvezették, és átadták Pilátusnak, Pilátus megkérdezte őt: ,,Te vagy a zsidók királya?'' Jézus ezt válaszolta: ,,Te mondod.'' – A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!'' De Jézus nem válaszolt többé semmit, és Pilátus csodálkozott ezen. Az ünnep alkalmával Pilátus mindig elbocsátott nekik egyet a rabok közül, akit kértek. Volt a börtönben egy Barabás nevű rab. A lázadókkal együtt tartóztatták le, akik egy zendüléskor gyilkosságot követtek el. A tömeg felvonult tehát, és kérte Pilátustól azt, amit mindig megtett nekik. Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek?'' Tudta ugyanis, hogy a főpapok csak irigységből adták őt a kezére. Ám a főpapok felbujtották a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérjék. Pilátus ismét megkérdezte: ,,És mit tegyek azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának neveztek?'' Azok ezt kiáltották: ,,Feszítsd őt keresztre!'' Pilátus folytatta: ,,De hát mi rosszat tett?'' Erre azok még hangosabban kiáltozták: ,,Feszítsd őt keresztre!'' Ekkor Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, azután átadta nekik, hogy keresztre feszítsék. Tövisből font koszorút tettek a fejére. A katonák bevezették őt a helytartóság udvarába, és összehívták az egész csapatot. Bíborruhába öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, és így köszöntötték: ,,Üdvöz légy, zsidók királya!'' A fejét nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. Miután így gúnyt űztek belőle, levették róla a bíborruhát, és ráadták saját ruháját. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék. Kivezették őt a Golgota hegyére. Egy arra járó embert, cirenei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Így vezették ki arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyahely a neve. A gonoszok közé sorolták. Mirhával kevert bort adtak inni neki, de ő nem fogadta el. Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten, amelyre elítélésének okát írták: A zsidók királya. Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb felől, a másikat balról. Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták. Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: ,,Te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztről!'' Hasonlóképpen gúnyolták őt a főpapok is az írástudókkal együtt: ,,Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!'' Azok is gyalázták őt, akiket vele együtt fölfeszítettek. Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Élói, Élói, lámmá szábaktáni?'' Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?'' Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: ,,Íme, Illést hívja.'' Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra tűzte, inni adott neki, és ezt mondta: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt?!'' Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. (Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.) Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülről egészen az aljáig. A százados, aki ott állt Jézus előtt, és látta, hogyan lehelte ki a lelkét, így szólt: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt.''
Vissza...
