Ünnepi gondolatok

Nagyboldogasszony, Mária mennybevételének főünnepe után, Szent István első királyunk, Magyarország fővédőszentje ünnepének megülése előtt állunk. Mi a közös e két fő ünnepünkben? Az égi születésnap! Szent István ugyanazon a napon, augusztus 15-én fejezte be földi életét mint a Boldogságos Szűzanya Mária, égi Édesanyánk! S mielőtt meghalt, országát Mária oltalmába ajánlotta. Azóta nevezzük mi magyarok Nagyboldogasszonyt Magyarország Nagyasszonyának, édes magyar hazánkat pedig Regnum Marianumnak, Mária Országának.
Harsányi Lajossal, a híres győri kanonok, papköltővel kérdezzük ma mi is: mit jelent a Szent Jobb, merre mutat a „soha el nem porladó kezű” Szent Király?
- Először is, vezérel minket, utat mutat ma is: az újpogányságból a kereszténység, Krisztus felé. Mert az „Úr Jézus a legszebb életút. Nála a lelkünk révbe jut.”
- De ez a kéz oltalmaz, véd is minket. Ahogy egykor legyőzött minden külső és belső ellenséget, úgy óv bennünket ma is hathatós közbenjárásával.
- S mindenek fölött, ez a kéz imádkozó kéz. Imádságra, eleven hitre, szilárd erkölcsre tanította, s tanítja ma is népét, és ez az ima egész életét átjárta.
Köszönjük meg Istennek a Szent Jobbot és figyeljünk Szent István kezének útmutatására! Bízzunk ma is oltalmában! És higgyük, hogy Ő ma is szüntelen imádkozik értünk, hogy az általa kijelölt úton ki tudjunk tartani.

Bognár István plébános