Evangélium

2018. június 22.

EVANGÉLIUM /Lk 1,57-66. 80/
Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött, és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.


Vissza...

2026. április 10.
Húsvét 2. vasárnapja
Április 20-án (hétfőn), 18 órai kezdettel a Lőveri Esték sorozatunk keretében dr. Pápai Lajos püspök atya tart előadást „Az imádság szerepe életünkben – katolikus szemmel” címmel.
Bővebben
2026. április 10.
Templomunk liturgikus rendje
Jövő szombaton (április 18.), 18 órakor Kovács Gábor tatai káplán atya mutat be újmisét templomunkban. Az újmisén való részvétellel teljes búcsú nyerhető.
Bővebben
2026. április 10.
Olvasmány
„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mivel irgalma örökké megmarad.” (Zsolt 117)
Bővebben