Evangélium

2018. június 22.

EVANGÉLIUM /Lk 1,57-66. 80/
Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött, és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.


Vissza...

2026. június 12.
Évközi 11. vasárnap
Hálás szívvel mondok köszönetet azoknak, akik az úrnapi oltárok és kellékek előkészítését végezték, valamint az ágszedésért, a virág és szirom felajánlásért!
Bővebben
2026. június 12.
Templomunk liturgikus rendje
Jövő vasárnap (június 21.), a 9:30 órai szentmisében Te Deum-ot tartunk. Szeretettel hívom és várom az iskolás gyerekeket és családjaikat!
Bővebben
2026. június 12.
Olvasmány
„Mi vagyunk az Isten népe, jó Pásztorunk táplál minket.” (Zsolt 99)
Bővebben