Szentmise
Evangélium
„Dicsérjétek az Urat, aki a szegényt fölemeli.” (Zsolt 112)
EVANGÉLIUM (Lk 16,1-13)
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta ta-nítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták in-tézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magá-hoz hívatta, és így szólt hozzá: »Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz to-vább intézőm.« Az intéző így gondolkodott magában: »Mitévő legyek, ha Uram elveszi tőlem az intézősé-get? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek há-zukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből.« Egyen-ként magához hívatta tehát urának adósait. Megkér-dezte az elsőt: »Mennyivel tartozol uramnak?« Azt felelte: »Száz korsó olajjal.« Erre azt mondta neki: »Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet.« Aztán megkérdezett egy másikat: »Te mennyivel tar-tozol?« »Száz véka búzával« – hangzott a válasz. »Fogd adósleveledet – mondta neki –, és írj nyolc-vanat.« Az úr dicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosab-bak a világosság fiainál. Mondom tehát nektek: Sze-rezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűsége-sek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta ta-nítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták in-tézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magá-hoz hívatta, és így szólt hozzá: »Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz to-vább intézőm.« Az intéző így gondolkodott magában: »Mitévő legyek, ha Uram elveszi tőlem az intézősé-get? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek há-zukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből.« Egyen-ként magához hívatta tehát urának adósait. Megkér-dezte az elsőt: »Mennyivel tartozol uramnak?« Azt felelte: »Száz korsó olajjal.« Erre azt mondta neki: »Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet.« Aztán megkérdezett egy másikat: »Te mennyivel tar-tozol?« »Száz véka búzával« – hangzott a válasz. »Fogd adósleveledet – mondta neki –, és írj nyolc-vanat.« Az úr dicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosab-bak a világosság fiainál. Mondom tehát nektek: Sze-rezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűsége-sek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”