Lőveri Esték 2017.10.01.

Lőveri Esték 2017.10.01.

2017. október 1-jén, a Zene Világnapján, este 6 órakor két kiváló fiatal muzsikust köszönthettünk templomunkban a Lőveri Esték programsorozat keretében: Serbin Pavel és Krepak Avgust barokk-csellóművész urakat.
A két művész koncertjének sajátossága volt, hogy történelmi hangszereken szólaltatták meg a felhangzó műveket, és ezzel olyan élményben részesítettek, mintha a zeneszerzők korában – élőben – hallgattuk volna az általuk komponált muzsikát.
A régizene egy elsősorban nyugati zenére vonatkozó zenetörténeti fogalom, mely két egymástól különböző értelemben is használatos: Egyrészt régizene a középkor, a reneszánsz és a barokk (az 500-as évektől kezdve 1760-ig bezárólag) kor zenéjének mai összefoglaló neve. Egyes történészek az ókor zenéjét is idesorolják. Ez a kategorizálás elsősorban a maitól lényegesen eltérő hangszerek használatából, illetve az előadói módszerek különbségeiből következik. Másrészt beszélhetünk régizenéről, régizenei mozgalomról olyan értelemben, mely ezen korok zenéjének modern, de korhű előadására, reprodukálására utal. Ennek lehettünk szem- és fültanúi.
Koncertünk első részében Georg Philipp Telemann 5 fantáziája hangzott fel szóló viola da gambára az 1735-ben, Hamburgban kiadott, egyébként eltűntnek tartott „12 fantázia viola da gambára” részeként. Az elveszettnek hitt partitúrát 2009-ben találták meg az Osnabrücki levéltárban. Zseniális alkotások. Kis, kíséret nélküli szonáták viola da gambára; a német-barokk remekei közé tartoznak.
A fent említettek a koncerten Bach egy cselló szonátájával együtt hangzottak el, hogy a jelenlévők összehasonlíthassák ezeket a mélyvonós, kíséret nélküli műveket. Bachot és Telamannt nemcsak ismert német zeneszerzői mivoltuk, hanem személyes barátságuk is összekötötte, ugyanis Telemann lett Bach Karl Philipp Emanuel fiának keresztapja.
Johann Sebastian Bach 5. szvitje nem szokványosan hangolt csellóra íródott, ami hangzásában viola da gambához teszi hasonlatossá. Stílusában ez a legfranciásabb Bach szvitjei közül.
Koncertünk második részében Jean Philippe Rameau, Franz Xavier Hammer és Anton Kraft műveiből hallottunk.
Jean Philippe Rameau, a zseniális operaszerző sok instrumentális (hangszeres) zenét is írt. Művei népszerűsége miatt keletkeztek azok hangszeres átiratai. A koncerten Rameau operáinak 3 részlete hangzott el ismeretlen francia csellista 1750 körüli átiratában két csellóra.
Eszterháza ismert udvari csellistája volt Joseph Weigl, Anton Kraft és Franz Xavier Hammer. Személyük körül vitát képez, hogy vajon melyiküknek írta Haydn a cselló koncertjeit.
A koncerten elhangzott Hammer 2 szóló cselló capricciója. Hammer viola da gambán és vonós baritonon, az Eszterházy hercegek kedvenc hangszerén is játszott. A capricciói Bach szvitjeihez hasonlóan íródtak. Bennük nagy a viola da gamba hatása, ami az akkordok és kettős hangjegyek (ún. doppelgriff) felhasználásában nyilvánul meg.
Anton Kraft neves cselló virtuózként Eszterházán, majd később Bécsben működött. Koncertünk zárásaként egyik cselló szonátája hangzott fel. Kraft nemegyszer utalt arra, hogy zeneszerzőként Haydn tanítványa volt, ami kihallható a csellista élénk, elegáns zenéjéből.
Szívből reméljük, hogy koncertünk a várakozásokat felülmúlta, és lelkileg is felemelte a nagyszámú hallgatóságot!



 

2017. november 17.
Évközi 33. vasárnap
November 26-án, jövő vasárnap, Krisztus Király ünnepén, a 11 órás szentmisében a Julianeum Énekkar működik közre.
Bővebben
2017. november 17.
Liturgikus naptár
November 25-én, szombaton, az esti szentmise előtt 17-18 óráig szentségimádás lesz templomunkban. Szeretettel hívjuk és várjuk a kedves Testvéreket!
Bővebben
2017. november 17.
Evangélium
"Boldog az az ember, aki féli az Istent." Zsolt 127
Bővebben